28 - 27 (15-13) Dunaferr NK: Knezovic, Lovász 3, Mörtel 7, Pigniczki 2, Borbás 1, Ferling 7, Vincze 3. Csere: Ungureanu (kapus) 1, Gáspár 1, Laluska 3, Berta. Edző: Imre Vilmos. A Békéscsaba elleni győzelem után már rangadó várt ma este kézilabdázóinkra, akik este hat órától a megyei rivális Cornexi csapatát fogadták a sportcsarnokban. A mérkőzés előtt egyértelmű győzelmet vártak a mieinktől a szurkolók, s abban bízott Imre Vilmos vezetőedző is, hogy javuló játékkal sikerül bezsebelni a két bajnoki pontot. Villámrajt és megtorpanás Ennek megfelelően kezdte együttesünk a mérkőzést, hiszen alig telt el három perc, s máris háromgólos dunaújvárosi vezetést mutatott az eredményjelző. Köszönhetően elsősorban jó védekezésünknek, s Lovász, Pigniczki és Vincze góljainak, s ekkor talán senki nem gondolt arra, hogy egy végig kiélezett csata első perceit látjuk csak (4-1). A folytatásban ugyanis alaposan összekapta magát a fehérvári gárda, mely remekül védekezve, s Deric kapus bravúrjaival megkezdte a felzárkózást sőt, a félidő derekán a vezetést is sikerült átvennie (7-8). Ebben az időszakban bizony meglehetősen sok hibával játszott csapatunk, támadásaiban, s védekezésében is sok volt a pontatlanság, s Knezovic kapus sem érezte igazán a játékot. Fordulatra fordulat Igazán nagy változást Paula Ungureanu beállítása hozott, hiszen hálóőrünk egymás után tornázta ki a vendégek próbálkozásait, s mivel Ferling is elkezdte szórni a gólokat, sorozatban négy gólt szerezve fordítottuk magunk javára az állást (14-11). A játékrész véghajrájában még Lovász és Mörtel is betalált a Cornexi kapujába, s bár Balogh az utolsó pillanatban szépített az álláson, így is kétgólos előnnyel vonulhatott pihenőre együttesünk (15-13). Kapusok főszerepben A második felvonás elején a hálóőrök tettek arról, hogy legyen miről beszélni a meccs után, hiszen Ungureanu, illetve a vendégeknél csereként beállt Fekete is egymás után fogta a lövéseket. A gólcsendet végül a Cornexi törte meg, de ezután ismét a mi perceink következtek, hiszen Ungureanu parádéjának köszönhetően (még gólt is szerzett kapusunk) ismét sikerült meglógni négy találattal (18-14). A folytatás azonban óriási izgalmakat hozott, hiszen a vendégek egyáltalán nem adták fel a küzdelmet, s Fekete remeklésének köszönhetően ismét megkezdték a felzárkózást. Ennek ellenére azonban még mindig a mieink álltak jobban, főleg azért, mert ahogy feljött egy-két gólra az ellenfél, mindig volt valaki, aki megvillant, s visszaállította a négygólos különbséget (24-20). Egy gól döntött A mérkőzés véghajrája maga volt a rémálom, hiszen az ötvenedik perctől ismét elkezdett közelíteni a Cornexi, ám ekkor több hibát is elkövettünk támadásban, így mikor öt perc még hátravolt a találkozóból, már egyenlő volt az állás (25-25). Időt is kért Imre Vilmos, mely után Mörtel, valamint a véghajrában remeklő Laluska is gólt lőtt, ám hiába sikerült ismét átvenni a vezetést, Mayer és Szrnka góljaival egalizált a fehérvári gárda. Az utolsó perchez érve Borbás is megszerezte első találatát, s ekkor már "csak" annyit kellett tennie csapatunknak, hogy kivédekezi az utolsó másodperceket. Hiába támadhatott azonban az utolsó egy percben a Cornexi, hiába állították ki a játékvezetők Felringet, az utolsó másodpercekben már nem sikerült hetest kiharcolniuk, s mivel Szrnka időntúli szabaddobását sikerült blokkolni, a végletekig kiélezett csatát végül 28-27-re a mieink nyerték. Rendkívül nehéz mérkőzésen vagyunk túl, melyen nem játszott igazán jól csapatunk, de a minimális siker is két bajnoki pontot ér, s ez a legfontosabb. forrás: http://www.dferrhandball.com
|
