31-29 (18-14) Dunaferr NK: Ungureanu, Lovász 6, Őri A. 4, Ferling 9, Balogh, Laluska 1, Vincze 1. Csere: Sirina (kapus), Borbás 1, Pigniczki, Gáspár, Gerstmár 1, Nagy I. 2, Mörtel 4. Edző: Kovács Péter. A Kiskunhalas elleni sikert követően igazi rangadó várt a együttesünkre, mely ma kora délután a Cornexi otthonában lépett pályára. Bár hazai pályán inkább a fehérváriak tűntek esélyesebbnek, természetesen nem feltartott kézzel érkeztek Ferlingék a találkozóra – a csapatot elkísérő népes szurkolósereg is elsősorban abban bízhatott, hogy a csapat elmúlt két fordulóban nyújtott teljesítményét megismételve a szomszédvárból is elhozzák a két bajnoki pontot. Vezéráldozat Sajnos nem kezdődött túl jól a mérkőzés a mieink szempontjából, s nem is elsősorban az eredmény miatt: Lovász, Ferling és Őri Adrienn góljaival hamar megszereztük a vezetést, ám a 4. percben egy bravúros védésnél súlyosnak tűnő térdsérülést szenvedett elsőszámú hálóőrünk, Paula Ungureanu. A gyorsan a drukkerek kedvencévé vált román légióst ölben kellett levinni a pályáról, s a folytatásban már nem is tudott visszaállni a kapuba – és a veszteség később végzetesnek bizonyult. Ennek ellenére, elsősorban Ferling góljaival tartotta biztos vezetését a Dunaferr, s hiába akadtak fellángolásai a hazai gárdának, a 14. percben már három gól volt Kovács Péter együttesének előnye (5-8). Ekkor azonban hatalmasat változott a játék képe: támadásban rengeteg hibát követtek el a piros-fehérek, amit könyörtelenül ki is használt a hazai csapat, s három perc alatt öt gólt lőve nemcsak kiegyenlített, hanem kétfás előnyre is szert tett a Cornexi gárdája (10-8). Sajnos a folytatásban sem úgy ment a mieinknek a játék, ahogyan azt eltervezték, mert átlövőink közül egyedül Ferling nyújtott értékelhetőt, a többiek a kaput is csak ritkán találták el – tovább nőtt a házigazdák vezetése. A majd tízperces újvárosi gólcsendet Mörtel találata törte meg, de ez sem segített a Dunaferr együttesén: biztos, négyfás előnnyel vonulhatott a félidei pihenőre a fehérvári alakulat (16-12). Felemás feltámadás A folytatás azonban a mi szánk íze szerint alakult: akárcsak az első játékrészt, a második harminc percet is jobban kezdték a mieink, s határozottabb védőmunkájuknak, valamint pontosabb támadásaiknak köszönhetően pillanatok alatt ledolgozták hátrányukat, s mindössze öt perc alatt újra teljesen nyílt lett a találkozó (20-20). Az árnyékunkat azonban nem sikerült átlépni, mert újra jöttek a bosszantó hibák, az elkerülhető gólok – a félidő derekára érve újra a házigazdák álltak jobban három találattal (25-22). Később is folytatódott a hasztalan versenyfutás: hiába sikerült Mörtel góljaival ismét feljebb zárkóznunk, a Cornexi sorozatban használta ki a mieink védekezési hiányosságait és olykor már-már bosszantó kapusteljesítményét. Sirina ugyanis rettentő napot fogott ki, és mivel a Cornexi rendre válaszolni tudott a Dunaferr góljaira, folyamatosan tartotta egy-kétgólos vezetését – elsősorban Pádár és a végül tíz gólig jutó Szrnka Hortenzia góljai után foghattuk a fejünket. Elúszik a hajó Még így is lett volna lehetőség az egyenlítésre, de a kulcspillanatokban ziccereket hibáztak a lányok és több bosszantó technikai malőr is akadt (emberelőnyből is sikerült eladnunk a labdát – brrrr!) – a fehérváriak pedig köszönték szépen a mieink nagylelkűségét, és az utolsó percekben is sikerrel őrizték minimális előnyüket. És ez így együtt már sok volt: 31-29 arányú fehérvári győzelem született a szomszédvárak összecsapásán – vagyis együttesünk elszenvedte idei első vereségét. Hiába volt esély akár a végső sikerre is, pár gyengébb egyéni teljesítmény, valamint a fontos pillanatokban elkövetett hibák eldöntötték a bajnoki pontok sorsát. Pedig a folytatásban mindenképpen javítani kell, hiszen jövő pénteken újabb rangadó vár a mieinkre – a Debrecen ellen mindenképpen nyerni kell, ha tartani szeretné magát a csapat az eredeti célokhoz. Sz. - http://dferrhandball.com
|
