|
23 - 27 (9-15) Dunaferr NK: Sirina, Lovász 1, Ferling 3, Gáspár, Balogh, Bulath 7, Vincze 2. Csere: Mehlmann 1, Radulovics 6, Borbás 3, Kovács, Gerstmár. Edző: Kiss Szilárd. Természetesen telt ház, remek hangulat, s persze egy irtózatosan kemény mérkőzés várta ma délután a Dunaferr női kézilabdázóit, akik a BL-sorozat legutóbbi két kiírásának győztesét, a dán Slagelse gárdáját fogadták - ami egy külső szemlélőnek sportcsemege, az a Dunaferr híveinek, tudtuk, idegbaj lesz (eredménytől függetlenül). Ideges kezdés, dán előny Sajnos "apróbb" technikai malőr vezette be a találkozót, ugyanis az már a bemelegítésnél látszott, hogy a pályára leragasztott reklámcsíkok finoman szólva is balesetveszélyesek, s erre a találkozó során többször is rá kellett ébrednünk. Anja Andersen együttese kezdte jobban a találkozót, s a második támadásából meg is szerezte a vezetést, s bár Mehlmann erre csak az 5. percben tudott válaszolni, Sirina bravúrjainak köszönhetően nem tudott meglépni a dán sztárcsapat. Sajnos a folytatásban igen: elsősorban a remekül játszó Savic révén növelte előnyét a Slagelse – ő egyszerűen nem bírt hibázni, minden helyzetét értékesítette. De jócskán "benne volt" a dán vezetésben a Dunaferr csapata is - együttesünk rettentően idegesen, kapkodva játszott ebben az időszakban (3-6). Ellenszerkeresés A félidő derekán Bulath, Ferling és Vincze találataival, valamint Sirina újabb bravúrjaival még egyszer sikerült felzárkózni egy gólra, de három bosszantó technikai hiba után Savic újra villant, s miután Popovic is megszerezte első találatát, már négy fa volt a vendégek előnye (6-10). Ugyan Vincze, s a remekül játszó Bulath még felébresztette a szunnyadó reményeket, a játékrész hajráját nagyon elrontotta együttesünk. Ferlingék képtelenek voltak áttörni a remekül védekező dánokon, ráadásul bizonytalanságuk a védekezésükre is kihatott, így a záró percekben három újabb dán gól, valamint Mehlmann piros lapja miatt szomorkodhattunk, s a félidőre bizony elúszni látszott a meccs. Tény, ami tény: Mehlmannál elszakadt az acélsodrony, és megütötte dán ellenfelét - az előzmények ismeretében azonban ezen nem csodálkoztunk. Előtte a dán védők alaposan rászálltak átlövőnkre, többször lövés közben, levegőben lökték, az ütés előtt is egy csúnya szabálytalanság áldozata volt - és a bírók egészen eddig a pillanatig egyszer sem torolták a dán hentesmunkát. Igaz, később sem nagyon. A fenti okfejtés azonban sajnos csak színez a lényegen: a félidőre hatgólós dán előnnyel vonulhattak a csapatok (9-15). Csata a zajban A második félidő viszont jól kezdődött, mert előbb Ferling, majd Bulath vette be az egyébként kiválóan védő Leganger kapuját, s bár Savic azonnal válaszolt, Radulovics két bombájával megfelezte félidei hátrányát a Dunaferr (13-16). Azonnal meg is jött az addig sem túl csöndes hazai szurkolók hangja, de két eladott és egy rosszul előtt labda után is könnyű gólokat szerzett ellenfelünk – a 40. percre ismét visszaállt a két csapat közti félidei különbség (14-20). Rettentően kemény, alkalmanként bátran kegyetlennek nevezhető csata dúlt a pályán, amelyben egyik fél sem kímélte a másikat, s bár egyszer már elúszni látszott a hajó, Radulovics, a remek napot kifogott Bulath, valamint a harcosságával tüntető Borbás góljaival ismét megkezdte a felzárkózást Kiss Szilárd csapata – csodák csodájára a félidő derekára ismét sikerült két gólra megközelíteni világhíres ellenfelünket (19-21). Sőt, akár tovább is zárkózhattunk volna, de a Borbás ellen megítélt támadószabálytalanság után újra Savic lőtt gólt – majd Popovic értékesített egy hetest, s újra nyugodtabban játszhattak a dánok (19-23). Harcosságból ötös, de győz a jobb A záró tíz percet emberelőnyben kezdhette a Dunaferr, s Sirina két bravúrja, valamint Radulovics két újabb bombája után ismét sikerült felzárkózni kettőre, ám Boki kulcspillanatban büntetőt hibázott. És mivel ezt két góllal is megtorolták a vendégek, az 57. percre el is dőlt a találkozó (21-25). A véghajrában még két-két gólt láthatott a nagyérdemű, s ez egyben azt is jelentette, hogy a Slagelse együttese hagyhatta el győztesen a Dunaferr Sportcsarnokot: bár a mieink remekül küzdöttek, az első játékrészben akkora előnyt adtak ellenfelüknek, amelyet a második félidőben már képtelenség volt ledolgozni – 27-23 arányban győzött az ellenfél. Nekünk meg marad a sovány vigasz: láttunk egy csodálatos és emlékezetes meccset - és most sem adták olcsón a bőrüket a lányok. - DOnline - |
