A Debrecen bátor és okos támadásokkal szerzett elõnyt a találkozó elején. Szûcs vezérletével átlövésbõl és leindításból egyaránt eredményes volt a vendégegyüttes, amely rendre "befûzte" az ekkor még lassú és gyámoltalan hazai védõfalat. Király kapus és a Loki mozgékony védõi jól megértették egymást.
Fordulatot hozhatott volna az ütközetben, hogy a DVSC támadásban ziccereket hibázott, Sirina pedig többször bravúrosan védett. Egyelõre azonban elmaradt a játék képének változása, mert a Dunaferr nem bírt a Loki erõszakos védõivel, Szûcs és Orbán pedig távoli átlövésekkel, Stuparicová pedig leindításokból járt túl Sirina eszén, míg Kereki szélrõl és befutásokból is veszélyesnek bizonyult.
Szûcs, Szûcs és harmadszor is Szûcs… A Loki és a válogatott kitûnõsége pompás formában kézilabdázott, egyéni akciókra is vállalkozott, miközben társai kiszolgálásáról sem feledkezett meg.
Ezzel szemben a másik oldalon a Dunaferr több sztárjátékosa elmaradt a várakozástól. Mehlmann beállása és Bulath góljai mégis felrázták az Újvárost, amelynek támadásait Ferling dirigálta. Bíró Imre idõt kért, amikor fordított a Dunaferr, ám fáradó csapata egyre nehezebben tudta követni a hazaiak diktálta óriási iramot. Bulath is fõszereplõvé lépett elõ, valamint Mehlmann remeklése továbbra is meghatározta a hazaiak játékát.
A vendéglátók nyitott, egyre agresszívebb védekezésének tengelyében Gáspár, Ferling és Kindl állt, ám társaik közül néhányan támadásban továbbra is gyakran kapkodtak.
Kiss Szilárd lehívta a fáradni látszó Sirinát, ám Hoffmann csupán néhány percet kapott a mestertõl. Rövid idõ elteltével újra Sirina állt a Dunaferr kapujában. Az ismét vezetéshez jutó DVSC felvillanását követõen Ferling parádéjának tapsolt a közönség.
A vezetõ Dunaferr ellen csapata átszervezésével próbálkozott Bíró Imre. Jobbátlövõt játszatott Szûccsel, akinek a helyére Erdõst küldte, a belelendülõ Radulovicsot pedig külön õrizte Stuparicová. Tegyük hozzá, nem sok sikerrel, mert a világ legjobbjának kétszer megválasztott Radulovics a második játékrészben szinte szétzilálta a vendégek védelmét.
A dicséretet érdemlõ Debrecennek végül fejet kellett hajtania a rutinosabb Dunaferr elõtt, ám ha Latakaité nem marad adós a gólokkal, akár szorosabb eredmény, sõt meglepetés is születhetett volna.

Nagyon örülünk a gyõzelemnek, kiegyenlített mérkõzésen kiváló ellenfelet gyõztünk le. A második félidõ második felében kicsivel erõszakosabban játszottunk, elsõsorban ennek köszönhetjük gyõzelmünket. (Kiss Szilárd, a Dunaferr edzõje)

Pontot szerezhettünk volna Dunaújvárosban, nem hiszem, hogy mostanában lesz ilyen lehetõségünk. Támadásban gyakran pontatlanok voltunk, a nyitott védekezés ellen nem tudtuk végrehajtani a megbeszélteket. (Bíró Imre a DVSC edzõje)

Még nem csúcsforma

Kocsis Erzsébet, a hazaiak ügyvezetõje, akit éppen tíz éve választottak a világ legjobb játékosának, így vélekedett a csatáról: "A Debrecennek kisebb volt a tét, mint nekünk. Csapatunk egyelõre nincs csúcsformában, és ez fõleg az elsõ félidõben nyújtott játékán látszott meg. A folytatásban azonban kitûnõen összeszedte magát a gárda, és ha minden mérkõzését csak két-három góllal nyeri meg a bajnokságban, akkor nem lehet baj."


Forrás: NsOnline