Főoldal | Hírek | Életrajz | Képek | Beszámolók | Tabellák | Statisztika | Letöltés | Chat | Vendégkönyv | Linkek | Kontakt



B e s z á m o l ó





















Dunaferr NK - FTC
37 - 35 (19-16)



Dunaferr NK:
Ungureanu, Lovász 5, Laluska 2, Ferling 5, Borbás 1, Mörtel 10, Vincze 1.
Csere: Knezovic (kapus), Pigniczki 13, Gáspár, Sopronyi, Berta, Balogh, Tilinger
Edző: Imre Vilmos


Rettentően kemény mérkőzés várt ma kézilabdázóinkra, akik este hat órától a nagy rivális, s nem mellesleg bajnoki címvédő Ferencváros együttesét fogadták a sportcsarnokban. A mérkőzés tétje óriási volt: mindenki tudta, hogy hazai diadal esetén óriási lépést teszünk a dobogó első két helye felé, míg egy esetleges Fradi-siker újra teljesen nyílttá tette volna a dobogós helyekért folytatott küzdelmet.

Feszített tempóban

Természetesen telt ház előtt, Laluska óriási átlövésgóljával kezdődött a mérkőzés, ám a vendégek azonnal tudatták a mieinkkel, hogy ők bizony győzni jöttek, s két gyors találattal átvették a vezetést. A nagy iramban, nem sokat törődtek a védekezéssel a csapatok, s bizony Ungureanu kapus bravúrjai mellett Pigniczki Krisztina góljaira is szükség volt ahhoz, hogy végre sikerüljön két fával meglógni a zöld-fehérektől (5-3).
Nem sokáig örülhettünk azonban az előnynek, mert fél perc alatt egalizáltak a vendégek, ám a villámgyors gólokra három dugóval válaszoltak a dunaferres lányok, így újra megnyugodhattunk egy picit (9-6). Kapust is cserélt Zsiga Gyula, de ahhoz, hogy ismét felzárkózzanak a vendégek, nem Haris bravúrjai segítettek, hanem inkább a mieink hibái, ám még mielőtt nagyon felidegesítették volna magukat a hazai drukkerek, ismét jött a kiválóan játszó Pigniczki, valamint Mörtel, s hat perccel a játékrész vége előtt már tetemes volt a mieink vezetése (16-11).
A remekül felkészített Fradi persze nem adta fel a küzdelmet, s az utolsó percekre ismét erőre kaptak a Zsiga-tanítványok, akik közül Szucsánszki, Soós és Kovacsicz is bevette a piros-fehérek kapuját – egyáltalán nem lehettünk nyugodtak, hiszen a félidei szünetre "csak" három fás előnnyel vonulhatott csapatunk (19-16).

Nem akarnak leszakadni

A második felvonást is a zöldek kezdték jobban, s szinte pillanatok alatt feljöttek egy találatra, de ahogy eddig, úgy most is volt, aki átlendítse együttesünket a holtponton, így ötpercnyi játékot követően ismét picit megnyugodva figyelhettük a mérkőzést (23-19). Hogy aztán újra jöjjön a szokásos görcs, leginkább azért, mert az elhibázott hazai támadásokat góllal, gólokkal büntették a vendégek (23-22).
A folytatásban is rettentően hullámzó volt a játék: hiába sikerült már sokadszorra meglépnünk négy találattal, a kiválóan játszó és nagyot küzdő vendégek csak nem akartak leszakadni együttesünkről – sőt, ha nincs Knezovic kapus két bravúrja, akár ki is egyenlíthettek volna (27-26). Szerencsére nem így történt, s ebből újra erőt merített együttesünk, mely Vincze, Mörtel és Lovász újabb találataival, az 50. percben már öt góllal állt jobban ellenfelénél (31-26).

"Piga" a nyerőember

Az utolsó tíz perchez érve Ferling vette hátára a Dunaferrt, ám hiába lőtt egymás után is két szép átlövésgólt, Szamoránsky, Szucsánszki és a hajrára feljavuló Kovacsicz találataival hatalmas hajrát kezdtek a zöld-fehérek. Percről-percre olvadt a mieink előnye, ám az egész mérkőzésen parádésan játszó Pigniczki tíz másodperccel a mérkőzés vége előtt belőtte saját maga tizenharmadik találatát, s ezzel végleg eldőlt a mérkőzés (37-35).
Az óriási iramot, s hatalmas küzdelmet hozó mérkőzést tehát együttesünk nyerte, s ezzel a sikerével nagy lépést tett a dobogós helyek elérése felé. Szép volt lányok, köszönjük!

Mestermérleg - dicséretekkel

A találkozó után érthetően boldog volt Imre Vilmos vezetőedző is, aki együttese határtalan akaraterejének tulajdonította a sikert.
- Egy nagyon jól felkészített ellenfelet sikerült legyőznünk ma este, s ezért a mérkőzését a Fradi előtt is megemelem a kalapom. Úgy érzem, hogy négyszer-ötször megnyertük a mérkőzést, ám a vendégek mindannyiszor fel tudtak zárkózni, ami szintén az ő dicséretük. Szerencsére ma is remekül tudtunk küzdeni a mérkőzés teljes szakaszában - és szerencsére mindig akadt valaki, aki átlendítette a csapatot a holtponton.

forrás: Sz. - http://www.dferrhandball.com


Copyright © 2005 - Gadrika; All Rights Reserved
Webmaster: Gadri - gadrika@vipmail.hu